Ha majd’ 10 év késéssel kapod meg
a hőn áhított kakasos nyalókát a búcsúban, akkor egy: már nem „nyalod” olyan
lelkesen, kettő: inkább egy pofa sört vernél le helyette…
A legnagyobb probléma a Sin city
második részével az, hogy elkésett, de kurvára…
Tulajdonképpen ugyanazt kapjuk,
mint 2005-ben, csak azóta ugye eltelt közel egy évtized, és hiába olyan míves
és egyedi a látvány (amibe egyébként semmilyen szinten sem lehet belekötni),
mégsem képes már ez az egész olyan hatást elérni, mint annak előtte.
Az igazsághoz viszont az is
hozzátartozik, hogy a történetszálak sem olyan erősek most, mint az előző
részben. …és a leggyengébb épp az a "fejezet", amivel a filmet Rodriguez-ék
lezárták (Jessica Alba-ért a fél
karunkat adnánk, naná, de ennél figyelemre méltóbb sztorit érdemelt volna…), így marad bőven
hiányérzet a vége főcím után…
…Joseph-Gordon Levitt, vagyis
Johnny, az atom cool szerencsejátékos
visz egy kis drámát a történetbe, Powers Boothe igazi rohadék, Eva Green-re
pedig egész egyszerűen nem találni szavakat. No nem csupán azért, mert
konkrétan a jelenetei 80%-át félmeztelen abszolválja, hanem mert nála
alkalmasabb színésznőt aligha találhattak volna a démoni Ava Lord szerepére.
…aztán itt van még Josh Brolin,
aki Clive Owen-t váltotta. Mit is mondhatnánk? Minőségi csere…
Az élmény – a nosztalgikus élmény (!) – és a látvány
kárpótol, a sztori, bár nem túl agyafúrt, de végül is magával ragad, ugyanakkor
az a fajta katarzis és unikalitás,
ami az első részt jellemezte, már nincs jelen.
Jól összerakott, profi mozi a Sin
city 2, értő kezek munkája. Kár, hogy ebben ki is merülnek az érdemei…
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése