2015. január 13., kedd

John Wick


John Wick a nyugalmazott halálosztó, aki naná, hogy egy nőért, hagyja ott „hívatását”, s választja a nyugis hétköznapokat, a családi hesszelést a tengerparton, és az otthonos pecót. Ebbe az idillbe rondít bele az élet, s a hőn szeretett asszony – természetes úton!!! – elhalálozik. Johnnak nem marad más, csupán a Mustangja és Daisy a cuki kis beagle, a feleség „posztumusz” ajándéka. …majd jön az orosz keresztapa elkényeztetett fiacskája, elcsórja John járgányát, és megöli Daisy-t. Iosef azonban nem egy csóró homeless-t nyúlt le, s nem egy jöttment csavargónak végzett a házi kedvencével. Kibaszott John Wickkel baszakodott. Azt a fickót piszkálta föl, aki fénykorában egyetlen ceruzával (!!!) végzett egy bárban 3 megtermett pasassal. Nem, nem a Mumust basztatta, dehogy… azt a faszit haragította magára, akit annak idején azért küldtek, hogy megölje a Mumust!!! 


A John Wick tipikusan az a filmes bravúr, amelyet annak idején Bessonék a csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően megcsináltak az első Elrabolva mozival. Az sem volt egy óriási ötlet, de kurvára eszeveszett volt a tempó, és adva volt egy Liam Neeson, akinek gond nélkül elhittük, hogy ha kell, a lányáért bedózerolja a Szajnába a szájbavert Eiffel-tornyot. 


A kaszkadőrből lett elsőfilmes rendezőpáros - Chad Stahelski (ő konkrétan a Mátrixban Reeves dublőre volt!!!) és David Leitch - ugyanezt a bravúrt még megfejelte azzal, hogy egy olyan elképesztően elegáns coolsági faktort integrált a művébe, amely páratlan a maga nemében – de legalábbis már rég volt hozzá szerencsénk akciófilmben. És ha már nevén neveztük a zsánert: mit is várunk a műfajtól? Hát pontosan azt, amit a John Wick prezentál: akciót, akciót, akciót, látványt, eleganciát, még több akciót
…és ha mindez megvan, egy cseppet sem érdeklik az ember fiát a frázisok, mert a gépezet működik, Stahelskinél és Leitchnél, a műfaj szakértőinél pedig ugyan ki értene jobban a genre-hez? 


Keanu Reeves tavaly szeptemberben múlt 50, és ha már Elrabolva, akkor muszáj megemlítenünk, hogy Reeves koránál fogva is előnyt élvez Neesonnal szemben. John Wick ugyanis – nem győzzük hangsúlyozni – annyira férfias és COOL, hogy öröm nézni minden egyes rezdülését - akarom mondani, kaszabolását... De az őrületes pörgés közepette a főszereplő emberi oldala is kidomborodik a filmben – épp annyira, amennyire arra a történetnek szüksége van -, tehát e tekintetben sem érheti szó a ház elejét.
Ennek a főhősnek hajlandóak vagyunk szorítani, ez a főhős megvesz kilóra…


Dübörög Marylin Manson indusztriál metálja, miközben Keanu Reeves, alias John Wick aprítja a rossz fiúkat, mert hiányzik neki a sportkocsija, és a cuki kis Daisy. Értjük, mi megértjük, teljes mértékben!
A tavalyi év legtökösebb akciófilmje!
Boogeyman is back! 

85%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése