John Irving zseniális regényét
baromi nehéz ügy lehetett filmre adaptálni. Az irodalmi alkotás rendkívül
komplex, sok szereplővel dolgozik, terjedelmes és sokféle zsánerelemet vegyít. Nem
utolsó sorban pedig annyira különleges atmoszférával bír, hogy azt mozgóképre
vinni abban a formában lehetetlen lett volna.
George Roy Hillnek (A nagy
balhé; Butch Cassidy és a Sundance kölyök) így nem is sikerült ’a csoda’,
de azt hiszem felesleges is lenne ezt a szemére vetni. Főként azért sem, mert
bár Irving Garp-ja azért másfajta – bonyolultabb, drámaibb - karakter, mint a Robin Williams által egyébként
nagyszerűen életre keltett fazon, Hill mégis jó érzékkel, értő kezekkel nyúlt az alapanyaghoz.
No persze lehet keresni a kákán a
csomót, hogy Bécs helyett miért lett „csak”
New York, hogy hol a Grillparzer Penzió, hogy Ellen James kulcsfontosságú karaktere
miért degradálódik csupán egy pár perces epizód szerepre,
de a helyzet az, hogy ez a film, az meg a regény, s Hill még így is nagyon
következetesen bánik a cselekménnyel.
A lezárás pedig frappáns - elegáns! Ennél gálánsabb még maga John Irving sem volt T.S. Garppal...
Csodás történet, csodás film,
számos remek alakítással!
TUDTAD, HOGY?
Az 1983-as Oscar-on több „női ruhába öltözött férfi” is feltűnt a
jelöltek között: Dustin Hoffman az Aranyoskámban, Robert Preston a Viktor,
Viktóriában és ugye John Lithgow
a Garp szerint a világban.
Habár Glenn Close játssza a filmben Garp – vagyis Robin Williams –
anyját, a színésznő a valóságban csupán 4 évvel idősebb a színésznél.
Jeff Daniels is esélyes volt Williams mellett a címszerepre.
...Christopher Reeve volt a másik kiszemelt, aki úgy vélte, hogy nem lenne képes megbirkózni a szereppel, s így kedves barátjára, Robin Williams-re irányította
a készítők figyelmét.
A regény 1978-ban jelent meg és óriási sikert aratott világszerte. Ez volt John
Irving első, igazi nagy bestsellere, s egyben negyedik regénye. Csupán 4 évet
kellett várni a filmadaptációra!
Érdekesség, hogy Irving a számos
irodalmi díj mellett egy forgatókönyvírói
Oscar büszke tulajdonosa is, amelyet 2000-ben kapott az Árvák hercege c. filmért. Saját 1985-ös, The cider house rules c. regényét
adaptálta!
T.S. Garp nevében az előtagok a „technical sergeant”-ra, vagyis a
hadsereg – s egyben Garp apjának - „törzsőrmesteri”
rangjára utalnak. Egyes kritikusok szerint azonban Irving a nagyszerű T.S. Eliot előtt is tiszteleg ezzel a „jelzéssel”.
Az „Ellen Jamesiánusok”, vagyis a történetben szereplő, öncsonkító
feminista szervezet fiktív. Atlantában azonban működik egy rock banda „Ellen James Society” néven, amely Irving
klasszikusából kölcsönözte nevét.
John Irving cameo-zik a filmben: stílusosan az egyik birkózó edzőt alakítja.
80%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése