Tragedy Girls

A ’90-es évek derekán trend lett belőle, mára már színtiszta nosztalgia. A tini-slasher-t azonban manapság már nem elég maszkos ámokfutókkal tele tömködni. Muszáj valami egyedi mellékízt passzintani az esszenciához. Így tett a Happy Death Day is, ami időhurkos alapsztorival, s némi humorral próbált több lenni, mint színtiszta Sikoly-klón. A végeredmény összességében egy nézhető, de kissé zavaros, feleslegesen túlbonyolított, picit következetlen filmecske lett. Melyet a trendi villanások és az egész ügyesen összemixelt műfajkoktél tettek sikeressé.

A Tragedy Girls már valamivel ügyesebb, bátrabb, különlegesebb mozi, de az alacsony büdzséjű sufni horrorokon és fekete-komédiákon edzett Tyler MacIntyre mégsem volt elég merész ahhoz, hogy komplex társadalomkritikát fogalmazzon meg, amelyet a két elmebeteg szuka kalandjai egyébiránt simán lehetővé tettek volna.

Kezdjük ott, hogy a casting parádés. Alexandra Shipp és Brianna Hildebrand duója szinte tökéletes, s az alapötlet, illetve a narratíva is tök izgalmas.

Két elkényeztetett tini csajszi gyilkosságok árán tör celeb babérokra. A lányok nem riadnak vissza feltrancsírozni egy-két sulitársukat, csakis azért, hogy a facsén és az instán minél több lájkot vadásszanak össze. 

MacIntyre mozija tobzódik a morbid poénokban. Melyek nagyrésze működik is! Tele vagyunk helyzetkomikummal, remek gegekkel és vicces beszólásokkal.

Végül aztán – sajnálatunkra – kifullad a sztori, MacIntyre-nek nem sikerül odaszegezni minket a képernyőhöz másfél órán keresztül, de a Tragedy Girls formanyelve újító – újító szándékú -, friss és bevállalós. Mindez pedig felettébb becsülendő.

Brutális szeletelés zajlik itt kérem, de a két főszereplő csajszi olyan rezignáltan darabolja az emberi testrészeket, mint hentes a sertés combot, így a horrorisztikus szcénák nagy része mosolyt csal az arcunkra, ahelyett, hogy félelmet ébresztene bennünk. Másrészt MacIntyre rendre elüti ezeket a vérgőzös jeleneteket valami ormótlan, abszurd poénnal. Ettől függetlenül azért akadnak kíméletlen pillanatok. Mégsem nagyon érezni, hogy öncélú lenne a filmben ábrázolt erőszak.

A rendező ennek kapcsán bele is bonyolódik egy kis társadalomkritikába, de azon sokat emlegetett frázison túl, hogy „a közösségi online médiától való függőség csúnya rossz dolgokhoz – pl. személyiségtorzuláshoz - vezet”, nem sok egyebet tud mondani.

Akkor tesszük hát a legjobbat, ha szimpla szórakoztató horror-komédiaként tekintünk a Tragedy Girls-re. Mert annak bizony egészen kiváló! Fékevesztett, tempós, nagyon „mai” és kifejezetten cool!

 

70%

http://www.imdb.com/title/tt3859272/