Ha jobban belegondolunk Sean Penn
„az 50 év feletti akciósztár”!
Mokány, maszkulin, kemény, mint a kádszéle, s a romantikus, érző szívű oldalát
is képes bármikor megcsillogtatni.
…szóval tök érthető, hogy végül a
kétszeres Oscar-díjas színművészt is
akcióhőssé avanzsálta Hollywood, s ő is fegyvert ragadott, csak
úgy, mint Kevin Costner, vagy a „mozgalom”
zászlóvívő élharcosa, Liam Neeson.
A Gunman egyébként egyáltalán nem olyan rossz, mint a híre!
Persze Pierre Morelnek ezúttal sem sikerült reprodukálnia az Elrabolva sikerét és kellemes
frissességét, de bő 5 év után végre legalább ismét rendezett egy korrektnek
mondható mozit.
A történet természetesen teljesen
irreleváns, bár az alkotók igyekeztek egy bonyolultnak tűnő, összeesküvéses, bérgyilkosos
szkriptet összehazudni, de a lényeg úgyis az, hogy Sean Penn-t üldözik, ő meg
menekül. Itt éreztünk egy kis Jason
Bourne-os párhuzamot…
…közben van szerelmi szál –
amelyet sikerült még pont a jó ízlés határán belül tartani – és a főhősünk egy
ritka betegségtől is szenved – csak, hogy mégse tetszeleghessen már olyan
zavartalanul a „helyi terminátor”
szerepében.
A mellékszereplők kiválóak,
főként Javier Bardem és Ray Winstone, de az olasz
származású Jasmine Trinca is jó
választásnak bizonyult a hőn szeretett asszony, Annie szerepére.
A sztori kicsit lassan és
körülményesen indul, de az első 45 perc után bepörög a cselekmény és utána egy
egészen klassz kis akció mókát kapunk. Tempósat, nem túl meglepőt, de
élvezeteset.
Sean Penn pedig mégiscsak Sean
Penn. Ki is gyúrta magát, faszán is néz ki, tuti, hogy messze ő a legvagányabb
50-es Hollywoodban!
A Gunman kb. ennyit tud, de legalább
nem ver át; azt adja, amit ígér. Végül is korrekt ’biznisz’.
65%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése