Shakespeare, Dosztojevszkij
és a naturalista realizmus.
Viktoriánus Anglia.
Bűnök, bűntettek egyre csak hízó,
nagy kövér halmaza.
Az elnyomott nők sérelme, lázadás,
majd bosszú. És bűn-spirál. Elkárhozás.
A Lady Macbeth annyira feszes, hogy ennél feszesebb aligha lehetne.
Főhajtás a nagyok előtt. Jól
ismert zamat, mégis nagyon sajátságos – keserű, fanyar - íz.
Az alap Nyikolaj Leszkov Kisvárosi Lady Macbeth c. műve, mely egyfajta
sajátságos bűn és bűnhődés (?) történet.
A 19. századi Angliában járunk, a
helyszín egy vidéki udvarház. Ide érkezik megvásárolt (szó szerint értendő!)
feleségként a fiatal Katherine.
Akivel, főként az őt ért megaláztatások, s újdonsült férje durva, rideg
bánásmódja miatt kezdetben nagyon is rokonszenvezünk.
A fiatal asszony eztán - ura pár hetes távollétében - összeszűri
a levet a gazdaság lovász fiújával. Romantikus
szerelem és Andrea Arnold-szerű
kedélyes történetszövés helyett azonban számos nemvárt fordulat és esemény-cunami
vár a nézőre: Kathrine jelleme ördögi változáso(ko)n megy keresztül.
A Sebastiannal folytatott viszony kibontakozásától datálható Katherine erkölcsi, morális
mélyzuhanása. Mely kezdetben dacos – de egyértelműen szimpatikus - lázadás
formájában nyilvánul meg, majd a fiatalasszony egyre bátrabb és merészebb
reakciói az őt ért sérelmekre és az események alakulására, már kegyetlen, mindent elsöprő, kontrollálatlan bosszúba váltanak át.
Katherine a szabadságért harcol - teper, kapar. És semmilyen
eszköztől nem riad vissza, hogy érvényre juttassa akaratát/érdekeit.
Florence Pugh minden tekintetben uralja a filmet. Elképesztő
színjátszást produkál. Átlényegül, eggyé válik. Hihetetlen, hátborzongató az a
metamorfózis, amelyen végig viszi a karakterét.
Willam Oldroyd akkurátus rendezése, a szokatlan fordulatok, s a mű,
illetve a történet pszichológiai vetülete rendkívül izgalmassá és – archaikus kontextusa
ellenére – kiváltképp maivá teszik a Lady
Macbethet.
Sötét, kellemetlen, de rendkívül
parádés film!
85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése