Bruce Robertson Edinburgh
legkorruptabb és legrohadtabb fakabátja.
Zokszó nélkül zsarolja meg, majd szopatja le – igen, jól hallottad,
felláció, hahó! - a kiskorú gyanúsítottat a helyszínelés során, szemrebbenés
nélkül dugja nyomozótársa nejét – szerencsétlen kolléga meg épp neki önti ki a
szívét a sarki pubban pár barna sör mellett arról, hogy a felesége minden
kétséget kizáróan csalja, csak nem tudja kivel… haha -, mialatt egyébként
csinos Amanda nevű kolleginájáról fantáziál. Bruce előszeretettel intrikál és
„kavar” az őrsön, csak hogy bejöjjön végre a kurva előléptetés, amelyre már oly
régóta áhítozik. Mindeközben pedig határozott véleménye van a feltehetően
homokos, a főnyomozói posztért szintén versenyben lévő fő riválisáról, Peter
Inglisről: „Ő olyan fickó, akit manapság metroszexuálisnak hívnak, én viszont
úgy hívom, kibaszott buzeráns.”
A Mocsok James McAvoy fuckin’ one
man show-ja, amelyben olyan – szintén – tehetséges fiatal brit színészek
segédkeznek neki, mint Jamie Bell (Billy Elliot, A nimfomániás, Hallam Foe)
vagy Imogen Poots (Frászkarika, 28 héttel később, A szenvedély királya).
Az Irvine Welsh (Trainspotting)
szkriptjéből készült Filth amellett, hogy bazira beteg és sokkoló, és – valóban
– oltárira „mocskos”, tud nagyon vicces is lenni, elsősorban vulgáris – de nem
közhelyes és öncélú - párbeszédeinek és dialógusainak hála.
A szexista Robertson nyomozó
olyan életbölcsességei pedig, mint a következő, szintén csak a film eszeveszett
coolságát igazolják:
„Az a helyzet a nőkkel, hogy
rendesen kell őket dugni. Ha rendesen dugod őket, akkor mindent megtesznek
neked. Na meg persze jó cipőket kell nekik venni.”
McAvoy lubickol a szerepben. Végre ő lehet a világ legnagyobb szemétládája - és ez ’őrülten’ jól áll neki. Önfeledten szívja a kokaint, vedeli a whiskey-t, telefonszexel a legjobb barátja nejével, átveri hiszékeny és bugyuta rendőrtársát, miközben azért némileg szét is csúszik – totálisan elmerül a fertőben -, s a sok embertelen cselekedete dacára végül aztán róla is kiderül: bármennyire is „mocsok”, azért vannak érzései és amikor kell, képes méltósággal viselni a vereséget.
…és ne feledjük: „néha a vesztes
tudja megmondani, hogy hol hibázunk”.
85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése