-
A Forma 1 az valami kibaszott unalmas egy
„sport”. „Sport” – így idézőjelben -, mert technikai zsonglőrködés… és nincs kérdés: akinek a segge alá rakják a klasszabb autót, az a bajnok!
Ilyen - és ehhez hasonló - prekoncepciókat és
gondolatokat tápláltam korábban a Forma 1-el kapcsolatban, melyeket a Hajsza a
győzelemért című filmnek – ha nem is teljes egészében, de – némileg sikerült megváltoztatnia, és be tudta bizonyítani a számomra, hogy az "autós cirkusz" valóban
a megveszekedett „hajszáról” szól, a versengés csakugyan drámai,
küzdelmes és feszült!
Persze a mozi nem a valóság – egy
Forma 1-es futamot pedig nem zavarnak le 3 perc alatt, ahogyan a filmben. Így
tehát valószínűleg sosem fogom tudni elfelejteni Palik Laci érzelmileg
túlfűtött kirohanásait, amikor pl. egy teljesen ártalmatlan előzést (amelyet kb. 30
perc unalmas száj karate előzött meg az enervált hangú szakértővel a pálya
burkolatáról) minimum olyan vehemenciával ordított végig, mint egy brazil
futball kommentátor, amikor a 90. percben a Corinthians mégiscsak berúgja a
mindent eldöntő győztes találatot a Palmeirasnak a kupadöntőben.
A Rush azonban egy kibaszott
unalmas sport, kibaszottul izgalmas filmje!
A Formula-1 két nagy egyénisége,
a higgadt, elemző és taktikus Niki Lauda, és James Hunt, a nőfaló, részeges,
forrófejű playboy feszülnek egymásnak ebben a lélegzetelállító sportfilmben.
Egy laikusnak – ha a Forma 1
kerül szóba – egyből Lauda, Prost, Senna, vagy Schumacher nevei ugranak be.
James Huntot valószínűleg nagyon kevesen – csak a sportág szerelmesei –
említenék. Pedig egy nagyon érdekes fazon volt ő, igazi fantaszta, aki bár
meglehetősen kicsapongó életet élt, imádta a nőket, azok is őt – a filmbeli
feleségével, Olivia Wilde-al való pökhendi válásáért külön jár neki a rohadt
nagy fekete pont! -, nem vetette meg a partikat, és folyton lógott a cigi a
szájából. Mégis, igazi sportember volt, elvakult és elszánt.
És annak ellenére, hogy Lauda
volt az igazi sztár – és ő az ikon mindmáig -, Peter Morgan forgatókönyvíró
nagyon okosan inkább Hunt unikálisabb figurájára fókuszált, őt
állította a középpontba a szkriptben.
Egész egyszerűen elképesztő,
ahogy Hollywood kiválasztja a megfelelő színészeket az adott alkotásaihoz. Mert
ugyan ki gondolta volna, hogy Daniel Brühlből ilyen zseniális Lauda válik, s
hogy Chris Hemsworthnek – tudod, a Thor-os csávó – ennyire jól fog állni Hunt
szerepe? S ki hitte volna, hogy e két színész ilyen érett alakítással hálálja
meg a beléjük vetett bizalmat?
A Hajsza a győzelemért rendezője,
Ron Howard rutinos direktor. Ebben a filmben pedig jól fel is használta minden
eddigi tapasztalatát. Iszonyú feszes tempót
diktál a faszi, s habár – elmondása szerint - sosem volt „huge Forma 1 fan”,
rendesen utánajárt a dolgoknak (Brühlt állítólag hónapokra összezárta
Lauda-val, aki aztán alig akart hinni a fülének, hogy a színész milyen kiválóan
levette angol akcentusát) és egy remekbe szabott, csodásan
fotózott, lebilincselően izgalmas sportfilmet készített.
90%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése