A legnagyobb probléma, hogy Arnie
elkezdett hinni a come back erejében úgy Isten igazából. Kalifornia
ex-kormányzója nem elégedett meg a mérsékelt, de egyébként korához mérten
tisztességesnek mondható sikerrel. Ízig-vérig magányos hős szeretett volna
lenni, akart egy szikár-szilaj one man show-t magának, amelyben ő lehet „a
faszi, aki Bill Munny módjára számol le az <ellennel>”, s amely „végre”
nélkülözi az öniróniát és a humort. Csak hogy Schwarzi már lassan 70 éves –
élemedett korú nagypapi - és erről a nem éppen elhanyagolható tényről a korábbi
Mr. Universe valahogy megfeledkezett. Öregkor, második gyerekkor! …Arnie pedig
addig toporzékolt, amíg meg nem kapta a kakasos nyalókát a hollywoodi búcsúban.
…pedig Ayer neve (Az utca
királyai; Az utolsó műszak) remek ajánló levél volt, és a színészgárda összetétele
is egy minimum vállalható akciófilmet sejtetett (Sam Worthington, Terrence
Howard, Mireille Enos és Olivia Williams). A David Ayer és Skip Woods páros
azonban olyannyira összebarmolta a szkriptet, hogy még az elvetemült B-film
rajongónak is feltűnik, hogy itt valami kurvára nincs rendjén. A logikai
bukfencek egy ilyen zilált kontextusban már nem is mérvadóak, de a banális és
már-már tragikomikusnak ható – de valójában drámainak szánt – végkifejlett felett
azért nehéz jóhiszeműen szemet hunyni.
Egyébként a Szabotázs majd’ a
feléig még működik is, eztán azonban olyan történések következnek, amelyek
teljességgel légből kapottnak tűnnek, és egy kicsit sem illeszkednek az addigi
eseménysorhoz. A talapzatot egész jól lerakta Ayer, a falakat azonban hányaveti
módon, csak úgy tessék-lássék húzta fel…
Családi dráma, bosszú, indíték
nélküli(nek tűnő) gyilkosságok és érdekellentétek… Csak nézünk és pislogunk,
mint rozi a moziban…
Ayer kézikamerás megoldásai sem
tűnnek most annyira indokoltnak: általuk a Szabotázs inkább tűnik a
CSI-epizódok nyomdokán haladó másodvonalbeli tv-filmnek, mint A-ligás akció
thrillernek…
…szerencsére a forgatókönyv
számtalan idétlen húzása és nyegle fordulata ellenére Ayer azért itt-ott
megcsillogtatja tudását: az a kevéske akció szcéna ami van, kétségkívül
horzsol, a sztori pedig – bármennyire zavaros is – magával ragad, még ha aztán
a film végén elégedetlenül és értetlenül ingatjuk is a fejünket.
55%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése